Újjászervezték a gazdasági életet, korszerűbb módszereket alkalmaztak a mezőgazdaságban. Nagy szakértelemmel telepítették és művelték szőlőiket, szakszerűen kezelték és tárolták boraikat. A szőlőkultúrában használt eszközeiket, módszereiket átvette tőlük a környék magyar lakossága is...
Az erősen meszes talajon és a viszonylag kedvezőtlen éghajlati viszonyok miattaz etyeki szőlőkben mindig is alacsony alkoholtartalmú. nyolc-tíz Malligand-fokos, savas, kemény jellegű bor termett...
Kétszáz esztendőn át a kis tenyészterület volt a jellemző. Egy katasztrális holdon 800-1000 tőkét telepítettek sima vagy gyökeres vesszővel. Az erős eróziónak kitett dombvidéki lejtőkön a szőlőtőkéket bakművelésben, rövid csapra metszették, karós támasz mellett. A növényvédelemekkor még ismeretlen, vagy egészen kezdetleges, hiszen a nagy kártevők, kórokozók (a filoxéra, lisztharmat és peronoszpóra) a XIX. század első felében még ismeretlenek voltak...
1875-ben jelent meg a filoxéra az országban, majd tíz év múlva az etyeki szólőkben is. 1890-ig a szőlőültetvények teljesen kipusztultak. De az ínséges esztendők sem tudták megtörni a szőlőművelők munkakedvét. Újulterővel fogtak hozzá a lepusztult területek rekonstrukciójához. A fő ösztönzést azonban egy teljesen új, eddig nem ismert piaci értékesítési lehetőségnyújtotta; a magyar pezsgőgyártás megkezdése.
1882-ben határozza el Törley József, a franciaországi Reimsben működő pezsgőgyár alkalmazottja, hogy Magyarországon is meghonosítja apezsgőt. Egy elismert szakembert is hozott magával, Louis Francois-t. Abudafoki borpincék ideális körülményeket biztosítottak a gyártáshoz. Miből és hogyan is készül a kellemes pezsgő? Mindenekelőtt jó alapbor kell, amely friss, üde, alacsony alkoholtartalmú, tiszta ízű és világos színű. Ezen követelményeknek minden szempontból az etyeki borfelel meg a legjobban. A múltban is és ma is Etyek adja a pezsgőgyártáshoz szükséges alapbor 45-50 százalékát..
A filoxéravész után 1896-tól indult meg a lepusztult szőlőterületek rekonstrukciója. Ennek során új, korszerűbb termesztési eljárások honosodtak meg. A talaj forgatása után szélesebb sor- és tőtávolságon ültették amagas mésztűrőképességű, gyökereztetett Ripária vadalanyokat. amelye-ken fás-helybenoltással nagyhozamú fehérbor-szőlőfajtákat szaporítottak;a Zölddinkát, Piros szlankát, Mézes fehért és Saszlát.
1944-ig 1160 katasztrális holdat telepítettek. Rekordtermés esetén 80-100 ezer hektoliter bor érlelődött az etyeki pincékben. Ebből évente 50-60 ezer hektoliter jutott Budafokra házasítási célokra és pezsgőalapnak. De etyeki bort ivott a tatabányai bányász és a budapesti munkás is. Aszázad első harmadában sokat exportáltak Ausztriába is, és a vélekedésszerint a világhírű francia pezsgőbe is kevertek etyeki bort.
Az évszázadok alatt a tetemes mennyiségű bor tárolására 960 présház és pince épült a szőlőhegyen...
1945 után tragikussá vált az etyeki szőlőkultúra léte. A faluban élő 959 német családból 1946-ban 790-et (a német családok 83 százalékát)kitelepítették Nyugat-Németországba. A kitelepítettek helyére 428 család jött telepesként az ország minden tájáról. Ezek között csak a Hevesmegyei Kisnánáról és Gyöngyöstarjánról idetelepült ötven — főként szlovák — család értett a szőlőmunkákhoz. A ki- és betelepítéssel hétszáz fővel csökkent a község létszáma. A munkaerő és a szakértelem hiánya mellett a pusztulást meggyorsították az 1950-es évek hibás gazda-ságpolitikai irányelvei és intézkedései is. Súlyos terhet jelentett a beszolgáltatás. A tagosításokkal is állandóan nyugtalanították az etyeki szőlősgazdákat. Elmaradt a felújítás, tőkepótlás, trágyázás és növényvédelem. Így természetes és érthető, hogy mindenki rablómetszéssel csikarta ki a mostoha sorsra jutott szőlőtőkékből azt a csekély bort, amely szűkösen már csak a gazda saját szükségletét fedezte. Az eredmény elszomorító; az 1940-es évek százezer hektolitere helyett az '50-es évek derekán a fináncok már csak 750 hektoliter bort találtak a pincékben. Budafokra már egyetlen liter sem jutott, és ez válságba sodorta a pezsgőgyárat is. Tíz év alatt több mint hétszáz kataszteri hold szőlő pusztult ki. Milliószámra tüzeltük el a szőlőkarókat, szőlőtőkéket, gyümölcsfákat, a 960 pincéből lebontottunk kö-zel ötszázat, a vagyont érő faprésekből néhány tucat maradt csak hír-mondónak, a többiből tüzelő vagy parketta lett.
Az 1955-ös esztendő hozta meg végre a fordulatot. Ez év őszén alakultmeg a Hungarovin Borgazdasági Kombinát Etyeki Szőlőgazdasága azzal a céllal, hogy megvalósítsa a hajdan virágzó etyeki szőlőkultúra rekonstrukcióját, továbbá az új, nagyüzemi jellegű telepítésekkel fokozottabb mértékben biztosítsa a pezsgőgyártás alapanyagát. Hétszáz kataszteri hold állami tartalékterületen indult meg a munka. A terület többségét az évek óta nem művelt, teljesen kizsarolt, elhanyagolt szántók, valamint parlagon álló vagy rosszul kezelt szőlők képezték. A későbbi földrendezések során a termelőszövetkezettől, az állami gazdaságtól átvett — főként mezőgazdasági művelésre nem alkalmas, erősen erodált — területtel 1985-ig 1790 ka-taszteri holdra (1030 hektárra) növekedett a gazdaság területe...
Az elmúlt harminc—negyven év alatt folyamatosan átalakult a művelési mód. A túl munkaigényes bakművelést 1963 után felváltotta a Lenz—Moser-kordon. Ennek a bevezetése forradalmi változást hozott az-zal, hogy lehetővé tette a szőlőmunkák teljes gépesítését. Ma a legkorszerűbb honi és külföldi gépekkel művelik a szőlőket. Nagyobb peronoszpóra vagy lisztharmat fertőzés esetén repülőgépes permetezéssel védekeznek. A rendkívül munkaigényes őszi betakarítást részben már kombájnokvégzik. A gépi szüret viszont szükségessé tette a legújabb és jelenleg a legkorszerűbb egysíkú, függönyös művelési módra való áttérést...
A régi, évszázadokon át telepített fajtákat felváltották a Chardonnay, Rizling szilváni, Király leányka, Nemes olaszrizling, Irsay Olivér, Zenit és Zöld veltelini. Ezek rövid tenyészidejű fajták, így korábban érnek, a beérési mustfokuk a húsz fokot is meghaladja. Fő erényük, hogy kemény, savas borokat adnak.
Az utóbbi esztendőkben 11 tonna átlagtermést ért el a gazdaság. A sajáttermés mellett évente 5500-6000 tonna felvásárolt szőlőt is préseltek agazdaság korszerű feldolgozó telepén, amelynek napi kapacitása ötszáztonna műszakonként. A kipréselt mustot folyamatosan a budafoki pincébeszállítják.
Az etyeki bor legnagyobb termelője a Hungarovin. Az első országos hírű magánpincészet létrehozója Báthori Tibor...
Báthori és Gombai Nagy Tibor együtt kezdték el a munkát, hogy Etyek visszakerüljön a borászati térképre. A kezdeti időszakra így emlékezett Báthori: „Tibor a legjobb kollégáim egyike volt, most meg a legjobb barátom Etyeken... Ő nálam hat évvel korábban, 1973-ban került a céghez. Hála Istennek, találtunk két olyan öreg svábot, aki betéve tudta a borvidék történetét. Az egyikük az iskola igazgatója volt. Mert a pályázatunkhoz, amit a készülő bortörvény-módosításhoz készítettünk, az egységes fajta-szerkezet és egyéb más paraméter mellé kellett a hagyomány is. Az még nem volt földolgozva."
A Báthori—Gombai Nagy szerzőpáros szép és hatásos dolgozata révén lett újra borvidék Etyeken. Báthori Tibor munkatársaival hihetetlen menynyiségű szőlőt telepített, eredményesen gazdálkodott és annyit tett második hazájáért, amennyit csak lehetett.
Az utóbbi évek legismertebb borászai 2003. február 19-én létrehozták az Etyeki Borút Egyesületet...
részlet Geng Antal
"ETYEK TÖRTÉNETE" című könyvéből
ETYEK HŰ MARAD "SAVANYÚ BORÁHOZ"
PDF letöltése